Az ördög és a lányka

Pont egy templomban fogok
Találkozni az ördöggel?
Nem gondoltam volna
S hogy a bordáim a tüdômbe mélyednek
A rettegéstôl
Azt hittem, túl vagyok már
Az efféle félelmeken
Erre tessék, még a tekintetem is odaragad
Ehhez a slampos ördöghöz
Mert papucsot hord
A patkója is csak legenda
Fekete emberbokája van
Repedt ráncokkal
És tövisegyenes szôrökkel
Mindehhez egy lehetetlen papucs
Meg valami hálóköntös
Kész röhej
Mégis milyen torokszorítóan ijesztô
Az a kard a kezében
Mint egy szarukard, olyan karomforma az egész
És pont szemmagasságban tartja
Mint én a füstölôt
De az ördög nem szorítja annyira
Mert tudja, hogy nem ez élete függ tôle
Hanem valakinek a halála
Na nem
Nem adom magam ilyen könnyen
Kardot kerítek én is
Vajon füsttel le lehet szúrni valakit?
Mindenesetre egy próbát megér
Csak ez a csoszogás múlna el a szívem
Tájékáról végre